Hogyan tegyük állatbaráttá kertünket?

Kerttulajdonosként nincs is jobb érzés, mint egy kis palántaültetés, fűnyírás vagy meggyszedés után hátradőlni egy hideg limonádéval a kezünkben, és gyönyörködni kertünk látványában. A kertet azonban nem csak a tulajdonosa használja és élvezi; megannyi állat számára is átmeneti vagy állandó élőhelyet biztosíthat. Ha szem előtt tartunk néhány alapvető kritériumot, az egészséges természeti környezetet is jelképező sokféle madár-, béka- és rovarfaj fogja birtokba venni kertünket.

Az állandó madárcsicsergésért…

A kert lehetőleg nyugodt, távoli részében alakítsunk ki minél nagyobb, összefüggő fa- és cserjecsoportot, lehetőleg sűrűn elágazó ágú növényekből. A sűrű ágrendszer közt a madarak könnyebben találnak fészkelőhelyet, valamint ez véd leginkább a ragadozók (főként a macskák) ellen.

Ültessünk bogyótermő növényeket a kert díszítésére; ezek termését előszeretettel fogyasztják az énekesmadarak. Ilyenek például a borostyán, a kecskerágók, a juharfélék, a galagonya, a hárs-és fenyőfélék.

Bár a madáretetési szezon a végéhez közeledik, az etetést nem szerencsés abbahagyni a jó idő beköszöntével, hisz a magevő madarak ilyenkor még ugyanúgy nagyon kevés élelmet találnak, mint télen. Tavasz végétől pedig madáritatók kihelyezésével érhetjük el, hogy minél többször lássunk énekesmadarat a kertben. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg „macskabiztos” helyre tegyük a madáretetőt-és itatót.

Odúkat bármikor kihelyezhetünk, mivel sok énekesmadár egy évben akár háromszor is költhet. Itt érdemes odafigyelni az odúk tájolására, rögzítésére, védett helyen történő elhelyezésére, melyekről bővebben a Magyar Madártani Intézet honlapján tájékozódhatunk.

A fecskék védelméről érdemes külön szót ejteni, ugyanis az elmúlt másfél évtizedben a hazai fecskeállomány fele eltűnt az ereszek alól, viszont a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából. Alább néhány ötlet, hogyan segíthetjük őket:

mindenekelőtt a meglévő, aktív természetes fészkek, telepek megőrzésével, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel;
április közepétől május végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével.

Kedvezzünk a rovaroknak is!

Minél természetesebb egy kert, annál több rovar él benne, ami vonzza a madarakat. A “rovarbarát” kert feltételeit elősegíthetjük, ha legalább a kert egy részében meghagyjuk a természetes avart, amiben felszaporodhatnak a férgek, meg mindenféle rovar, amiket a madarak kikapirgálhatnak. Ha pedig egy nagy fát kell kivágni a telken, hagyjuk meg a fa tuskóját, esetleg egy nagyobb törzs darabját és hagyjuk, hadd korhadjon. Ez igazi kis spájz lesz a madaraknak. Nyáron pedig azzal segíthetjük az ízeltlábúak életét, ha nem vágjuk túl gyakran és túlságosan rövidre a füvet, és ha időnként vagy helyenként kézi eszközt – kaszát – használunk fűnyíró helyett (ennek jelentőségéről ITT olvashatunk bővebben).

Készíthetünk rovarhotelt is, melynek számos hasznos rovar lelhet otthonra, például a katicabogarak, akik a levéltetveket fogyasztják nagy étvággyal, valamint a méhek és pillangók, akik növényeink beporzását segítik. Elkészítéséhez szinte bármilyen, kertünkben is fellelhető természetes anyag megfelel: kéregdarabok, ágak, fúrt lyukakkal ellátott hasított fa, nád, bambusz, toboz, dióhéj, kövek, lyukacsos tégla, cserép stb. Karácsony után a fenyőfa is nagyszerű alapanyag lehet egy rovarhotelhez (erről korábban írtunk a Kislábnyom Hírlevél 48. számában ). ITT pedig érdekes tudnivalókat olvashatunk arról, miért is nélkülözhetetlenek a rovarok az élővilág fennmaradása szempontjából, és a fentieken túl hogyan segíthetjük őket.

Barátaink a békák

Kertünk kialakításakor gondoljunk a békákra is, akik szintén nagyon hasznos munkát végeznek körülöttünk, és általában védettséget élveznek. Mit tehetünk hát értük?

Sokan nem tudnak róla, de a vízóraaknák és külvilágra nyíló pincék sajnos békacsapdaként működnek. A békák a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek. Szerencsére ezen a helyzeten gyorsan és egyszerűen segíthetünk – csak emeljük fel a tetőt és nézzünk be a vízóra, a kerti csap aknájába, zseblámpával vizsgáljuk át a pincék sötét zugait (különösen, ha ennek földes a talaja), és ha békát találunk, vigyük ki a gyepre és engedjük el egy bokor tövénél, farakásnál, a komposzt mellett.

A békák szaporodását azzal segíthetjük, ha a kimentett, illetve a környék békái számára kora tavasszal peterakóhelyet létesítünk. Erre a célra egy földbe süllyeszthető 30-60 literes műanyag dézsa, betonozó kád, "tejes láda" tökéletesen megfelelő. Részletes leírás ebben a cikkben olvasható.

A települési szárazföldi békák, különösen a varangyok éjszakai életmódot folytatnak, nappal valamilyen párás, sötét helyen: levelek vagy kövek alatt, üregekben, fák gyökerei között rejtőzködve pihennek.

Ilyen rejtekhelyből a lakott területekből egyre nagyobb hiány van, ezért érdemes békamenedékeket is elhelyezni, kialakítani a kertben. Ha elgondolkodunk egy peterakóhely építésén, érdemes megfontolni, hogy ennek közelében alakítsunk ki ilyen békamenedéket.

Ha a fentiek közül csak néhány jótanácsot megfogadunk és kertünkben megvalósítunk, biztosra vehetjük, hogy nagyon hálás „lakótársakkal” gyarapodik kertünk, és megfigyelésük során sok örömteli pillanatban lesz részünk.

Szerkesztette: Király Andrea, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában

Forrás:

https://gardenista.hu/2018/03/15/igy-lesz-madarbarat-a-kerted/

http://www.mme.hu/aprilis-majus-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-lakott-teruleteken_

http://www.mme.hu/lakossagi-felhivas-bekakat-otthon-is-menthetunk

Képek forrása:

https://www.flickr.com/photos

https://gardensupplyco.com/category/journal/2014/01/20/importance-feeding-birds-winter

http://www.plowhearth.com/chicken-coop-birdhouse.htm