A megújuló energiáért folyó verseny miatt odaveszhetnek az európai erdők

A fapelletet az Európai Unióban jelenleg a szén tiszta alternatívájaként értékesítik, és mivel bioenergiának számít, jelentős támogatást is élvez ez az energiaforrás. Biztos, hogy az erdők eltüzelése enyhíti a klímaválságot?!

Észtország területének több, mint a felét, 2 millió hektárt fednek erdők. Ebből 380.000 hektár, beleértve a Haanja természetvédelmi területet is, az EU Natura 2000 hálózatába tartozik, azaz elvileg védelem alatt áll, és ritka, veszélyeztetett állatfajoknak ad otthont, pl. a feket gólyának, a békászó sasnak és a harisnak.

2015-ben az észt kormány engedélyezte a tarvágást a Haanja egyes részein, ahol vágásérett, idősebb erdőkkel borított nagyobb területeken vágják ki a fákat. A törzsekből készült pelletet ipari mennyiségben égetik Európa számos, korábban széntüzelésű erőművében, hő- és áramtermelés céljából.

Az erdőiket hagyományosan mélyen tisztelő észtek a fakitermelési szabályokat akkor enyhítették, amikor megugrott az észt fa iránti nemzetközi kereslet. Nem csak a bútor- vagy építőipar kopogtatott a fáért, hanem egy kevésbé várt iparág tényező is: a megújulóenergia ipar.

Az Európai Unió megújulóenergia-politikája 2009-től arra kötelezte a tagállamokat, hogy 2020-ig az energiaellátásuk 20%-át megújuló forrásokból fedezzék. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss megújuló energiás vállalásokat. A cél, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32%-ot, de valószínűleg ez az érték tovább emelkedik a következő öt évben.

Mivel számos ország, ld. Ausztria, Dánia, Finnország, Lettország és Svédország biomassza nélkül nem tudná teljesíteni ezt a vállalást, az Unió a fás biomasszát szénsemleges, megújuló energiaforrásnak minősítette, mondván a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxidot a növekvő új erdők semlegesítik majd. A fás biomassza akkor is megújulónak számít, ha nemcsak az erdőgazdálkodás hulladékaiból vagy maradékanyagaiból, hanem kivágott egész fákból származik.


Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a biomassza jelenleg az EU megújuló energiáinak csaknem 60%-át képviseli, jóval nagyobb arányban hasznosítjuk, mint a nap- vagy szélenergiát.

2016 és 2018 között Európában 69%-kal növekedett a 2011- 2015 közötti évekhez képest az eltűnő biomassza mennyisége, az erdőirtások mértéke pedig 49%-kal nőtt.


Az erdők pusztítása ellen tiltakozók azzal vádolják Észtországot, hogy a Natura 2000-es területeken történő favágás engedélyezésésvel megsérti az élőhelyekről szóló irányelvet, és aláássa az EU éghajlatvédelmi törekvéseit. Az Észt Környezetvédelmi Nonprofit Szervezetek Tanácsa (EKO) panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amely szerint Észtország rendszeresen megszegte erdővédelmi kötelezettségeit.

A nonprofit Észt Természetvédelmi Alapnál (ELF) dolgozó Siim Kuresoo azonban nem csak az észt kormányt okolja. Szerinte közvetlen összefüggés van az EU megújulóenergia-politikája által ösztönzött, és komoly támogatásokból növekedésnek indult biomassza-ipar, és a balti országok fakitermelésének fenntarthatatlan felgyorsulása között: „Ha azt nézzük, hogy 2019-ben az észt és litván pellet-export több mint fele Dániába, Hollandiába és az Egyesült Királyságba irányult, akkor kimondhatjuk, hogy ezeknek az országoknak a „zöld energia” használata közvetlenül hozzájárult a fakitermelés növekedéséhez e két balti országban.”


Az európai erőművek nem csak a balti erdőket pusztítják: 2,5 millió tonna Észak-Karolinából származó pelletet is elégetnek évente! A pelletgyártó cégek a szegényebb, sokszor feketék lakta közösségek közelében nyitnak új, munkát ígérő telephelyeket, majd rövid időn belül tönkreteszik a környezetet és a helyiek életminőségét az erdőírtással, zajterheléssel, légszennyezéssel, forgalommal…



A fakivágás miatt nem csak az élőhelyek pusztulnak, de a terület szénelnyelőképessége is hosszú időre csökken, mert az újonnan telepített erdők csak sokára lesznek képesek pótolni a zöldkorona veszteséget, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen fafajtákkal történik az újratelepítés.

A pelletégetésből felszabaduló szén-dioxidot valóban semlegesítik az új erdők, ez a folyamat azonban a legjobb esetben is évtizedekig tart. Az időtartam függ:

  • a felhasznált biomassza jellemzőitől (fahulladék vagy rönk); 
  • a biomassza „életkorától”, azaz attól, hogy az elégetése előtt mennyi ideig vette ki a részét a légköri szén megkötéséből (ld. 2-3 évtized alatt több szenet kötnek meg a fák, mint amennyi égetésükkor a légkörbe kerül);
  • és attól is, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat kitermelték.

„Tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ha eseti elbírálás nélkül fára vagy biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt – ezzel pedig veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.”



A számítások azt mutatják, hogy egységnyi villamos energia előállítása fás biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha földgázt, kőolajat vagy szenet égettünk volna az erőműben. A fák jelentős szén-dioxid-megkötők, ezért a kivágásukkal és elégetésükkel járó kibocsátáshoz az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában megkötni.

Tudósok becslése szerint átlag 90 év, amíg az írtással keletkező „szénadósságot” törleszteni tudjuk. A klímaváltozás megfékezése azonban az előttünk álló évtized feladata, nem gyártha-tunk többgenerációs szénadósságot! A láthatólag csak hosszútávon szénsemleges fabiomassza-égetés nem egyeztethető össze az éghajlatváltozási politikákkal!


„Az energiaágazat fabiomassza-szükséglete egyre nagyobb fenyegetést jelent az erdők és a hagyományos, erdőkre épülő faipari ágazatok számára. A fabiomassza szén-dioxid-semle-gességének feltételezése figyelmen kívül hagyja a „szénadósság” újbóli felszívódásához szükséges időtartamot, ami a fák produktivitásától, valamint az előző földhasználattól és –gazdálkodástól függ.” (https://www.europarl.europa.eu)


Fontos azt is figyelembe venni, hogy a fapellet égetésével előállított villamos energia nem lenne kifizetődő állami támogatás nélkül. A fabiomasszát azért használjuk a jelenlegi mértékben, mert az iparág jelentős támogatást kap, azaz lényegében közpénzből finanszírozzuk a szén-dioxid kibocsátás növekedését.

Lehetséges megoldások

  • Fentiek fényében újra kell gondolni az EU megújulóenergia-politikáját.
  • Le kell állítani a fabiomassza támogatását, különösen, hogy a szél- és napenergia mára jóval olcsóbb energiaforrásá vált.
  • A fabiomassza akkor lenne fenntartható, ha olyan erdőgazdálkodási hulladékokból származna, mint amilyen a fakéreg, a fűrészpor, valamint a ritkításból visszamaradt hulladékfa – de semmiképp sem a kivágott farönk.
  • Csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek „szénadósság-törlesztési” periódusa egy évtized vagy még rövidebb. A számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.
  • Mivel a szél és a nap nem termel folyamatosan energiát, a biomassza csúcsüzem idején kiegészítő villamos energiát biztosíthatna.
  • Ha épületfaként hasznosítják, a faanyag széntároló kapacitása megmarad, sőt hozzájárulhat az acél- és cementhasználat csökkenéséhez (mindkettő jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyag).

 

Fordította és szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. márciusi (120.) számában

 

 

Források:

https://www.theguardian.com, https://www.e-gepesz.hu, https://mezohir.hu

Képek forrása:

https://www.theguardian.com, https://phys.org, http://www.biodiesel-machine.com