2018-ban Preston város környéke lett Nagy-Britannia legtöbbet fejlődő városi régiója egy jelentés szerint, ami azt bizonyítja, hogy itt javultak legjobban az élet- és munkafeltételek az egész országban. Az összesen 42 várost listázó felmérésben a következő szempontokat vették figyelembe: milyen munkalehetőségek, bérek, lakhatási és közlekedési lehetőségek vannak, mennyire érvényesülnek a környezeti szempontok, és hogy mi a helyzet az élet-munka egyensúly kapcsán.

Preston sikerének titka abban rejlik, hogy a városvezetés egy újszerű gazdaságpolitikai útra terelte a város menedzselését.

A Kislábnyom hírlevélnek majdnem minden lapszámában bemutatunk valamilyen alternatív (köz)gazdaságtan módszert és társadalmi megközelítést, mint például a Nemnövekedés mozgalom vagy a Fánk-közgazdaságtan, most meg az ún. Preston-model.

Az Anglia északnyugati részén fekvő 140 ezer lakosú város ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint bármelyik hasonló nagyságú európai város: helyi ipara összeomlott, a 2008-as gazdasági válság negatív hatása elhúzódott eredményeként nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, leromlott a közhangulat.

Emiatt radikális változtatásra szánta el magát a városvezetés, szakított a legtöbb önkormányzat által követett hagyománnyal, hogy az odacsábított multinacionális tőkétől remélje a gazdasági fellendülést. Választási kampányokban minden jelölt felhasználja kampányában a helyi gazdasági szereplők fellendítésének szlogenjét, de helyzetbe kerülve mégis a nagyvállalatok befektetései után kuncsorog.  Ezzel ellentétben a prestoni városvezetés rávette a város kiemelt intézményeit, az egyetemet, a főiskolát, az önkormányzatot, a kórházat és a rendőrséget, hogy helyi szolgáltatásokat és termékeket vásároljanak. Az eredmények látványosak: a helyi beszerzés 74 millió fonttal nőtt öt év alatt. Ennek eléréséhez egyik eszközük a nagy tenderek szétdarabolása apró szerződésekre, azzal a céllal, hogy helyi kisebb cégek is reális eséllyel indulhassanak.

A preston-i mintának a gyökere, mint a közösségi vagyongyarapítás modellje, az amerikai Cleveland városban már gyakorlatba ültetett intézkedésekből indult, amely az 1956-ban létrehozott baszk Mondragon Szövetkezet napjainkban is virágzó sikere inspirált.

A mostanig kiépített városfejlesztés egyelőre radikális kuriózumnak számít.

Bírálói szerint a prestoni rendszer preferálja a protekcionizmust és sérülékeny a válságokkal szemben, ugyanakkor a Munkáspárt politikusai a prestoni rendszert követendő példaként népszerűsítik.

A jövőre nézve számos tervvel szeretnék megerősíteni a Preston-model működését, például saját szövetkezeti bank létrehozása, szövetkezeti alapon működő startupok indítása. Sikerességükről majd néhány éve múlva fogunk beszámolni a hírlevél olvasóinak. Ennek a sikernek a titka nem csak az anyagi jólétben rejlik, hanem a lakók változás utáni vágyában és a demokrácia alakításában való aktív részvételében.

A posztkommunista Kelet-Európa lakói számára a „szövetkezet” kifejezés elvesztette hitelét, negatív tartalmat hoz elő az emlékezetünkből. Ettől függetlenül, meg kell próbáljuk megtalálni a számunkra követendő és „elmagyarosítható” elemeket a Preston-modelből.

Szerkesztette: Péter Emőke, Eco-Trend Egyesület, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019.novemberi (116.) számában.

Forrás: https://444.hu

Kép forrása: Preston Market és Preston Model

Kapcsolódó adatbázisunk példamutató magyar települési kezdeményezésekről:

http://kislabnyom.hu/lathatovidek