Hulladékmentesség 2.0: szinte láthatatlan hulladékaink

Manapság egyre nagyobb a hulladékcsökkentők és a hulladékmentességre törekvők tábora, és ez nagyon jó! Szuper látni, hogy népszerű ez az életmód, sokan olvassák ezeket a blogokat, sokan tagjai a témában szervezett csoportoknak közösségi oldalakon, de leginkább azt, hogy egyre többen a gyakorlatban, mindennapjaik során is megvalósítják.

A hulladékcsökkentést azonban szinte mindenki csak a látható, kézzel fogható hulladékokra érti, azokra, amelyek a különböző hulladékgyűjtőkben és komposzthalmunkon landolnak. Kevesen gondolnak azonban például az elszökő vagy elpazarolt energiára, a csatornán leengedett szennyvízre, vagy a kipufogón távozó mindenféle légnemű kibocsátásra, mint hulladékra.

De - már csak a folyamatos fejlődés szempontjából is - érdemes lenne ezeket az elsőre kevésbé egyértelműen látható "dolgokat" is bevonni a hulladékcsökkentésbe és hulladékmentességre törekvésbe. Ezt hívom én "hulladékmentesség 2.0"-nak.

Őszintén szólva, és emiatt lehet, hogy most sokan összehúzzák szemöldöküket, én azoknak, akiknek már csak havi 1 vödör hulladékuk keletkezik, akik csak 3-4 hetente rakják ki kukájukat és akkor is csak negyedéig van tele,

  1. elsősorban őszintén gratulálok, ünnepeljék meg és természetesen tartsák meg ezt a szintet (és, ha lehet, csökkentsék is tovább a hulladék mennyiségét), de
  2. javaslom, hogy kezdjenek el fókuszálni hulladékaik egy rettentő fontos és veszélyes, ámbár kevésbé látható csoportjára: az üvegházhatású- és energiahulladékokra (ha ezt eddig még nem tették).

Hogy miért? Öko-lábnyomunk legnagyobb részét a karbon-lábnyom jelenti (ld. ábra*), ami energia-felhasználásunkkal van kapcsolatban. Azzal, hogy életmódunkhoz mindenféle energia szükséges: fűteni, hűteni, világítani, mindenféle cuccunkat előállítani és működtetni, hogy autózunk, repülünk, közösségi közlekedünk, és hogy mindezek használata során üvegházhatású kibocsátások (pl. szén-dioxid) keletkeznek. És ebből egy elég nagy mennyiség viszonylag könnyen elkerülhető lenne odafigyeléssel és napi gyakorlataink megváltoztatásával, aminek talán első lépése, hogy csökkentsük energiahulladékainkat.

Az üvegházhatású és energia-hulladékok nem hulladékhegyekben, műanyaghulladék-szigetekben, túlcsorduló kukákban, nylonba gabalyodott teknősök és delfinek, vagy egyéb jól látható formákban jelennek meg, így elsőre nem tűnnek zavarónak és túl nagy problémának sem. Hatásukat azonban többféle módon is érezhetjük: megváltozott időjárás; új, eddig nálunk nem elterjedt növény-, állat- és kártevő fajok megjelenése; klímamenekültek a világ különböző részein; emelkedő tengerszint; olvadó gleccserek; rekordmeleg időjárás stb.

Ha belegondolunk, igen sok helyen keletkezik energia- és így üvegházhatású hulladék: ha pazarlunk, ha nem kapcsolunk valamit ki vagy le, ha túlfűtünk, túlhűtünk vagy túlvilágítunk, ha nem jók az ablakaink és ajtóink, ha nincs szigetelésünk, ha nem tartjuk karban és nem takarítjuk eszközeinket, ha nem használjuk a takarékos beállításokat, ha készenléti állapotban hagyjuk dolgainkat, ha mindenhová autóval „szaladgálunk”... és még folytathatnánk a sort.

Sokféle módon elindulhatunk tehát az energiahulladék-csökkentés útján, a pici dolgoktól kezdve az egész nagyokig. Ha valaki azt keresi, hogy mibe érdemes leginkább belefognia, segíthet neki a lundi egyetem kutatói által készített grafikon (ld. ábra**) és persze a kutatás, amire alapul: e szerint érdemes a közlekedési energiahulladék-csökkentéssel kezdeni, aztán étkezési szokásainkat megvizsgálni...

Hogy hogyan kezdjünk hozzá?

A "hulladékmentesség 2.0" elkezdhető (vagy folytatható) természetesen önállóan is. Ehhez hasznos olvasmányok, anyagok, fórumok a GreenDependenttől:

  • először érdemes felmérni, hogy hogy állunk és hol érdemes elkezdenünk:
  • majd tájékozódni az energiahulladék-csökkentés lehetőségeiről:
  • végül motivációt, további ötleteket, a közösséghez-tartozás élményét adja, ha csatlakozunk (akár virtuális) közösségekhez, kampányokhoz:

Azoknak, akik szívesebben vágnak bele ilyesmibe másokkal együtt, javasoljuk

  • a 2018 őszén ismét induló EnergiaKözösségek programunkat, amelyben mindenki, a már profi energiahulladék-csökkentők és a még abszolút kezdők is találnak maguknak kihívást, illetve kaphatnak sok segítséget és támogatást a megvalósításhoz,
  • és, hát a gödöllőiek ismét előnyben, mert csatlakozhatnak a helyi, már 9 éve működő klíma-klubhoz is.

 

A "hulladékmentesség 2.0" tehát, ha nem is ezen a néven, de már létezik, elindult, sokan csinálják, lehet csatlakozni és közösségünket bővíteni. :)

 

Vadovics Edina, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júliusi (108.) számában.

 

 

Képek forrása:

* Global Footprint Network, 2017

** Wynes, S. és Nicholas, K., Environmental Research Letters, 2017

GreenDependent ©