Finnország nemrég nyilvánosságra hozta egyetemes alapjövedelem-kísérletének előzetes eredményeit.

A próbaprogram keretében a finn kormány két éven keresztül havi 560 eurós juttatást biztosított kétezer munkanélkülinek. A szociális kísérletet nem jótékonyságból találták ki: a kormány azt szerette volna kideríteni, hogy a feltétel nélküli, azaz mindenféle kötelezettségek nélkül adott alapjövedelem növeli-e a munkavállalási kedvet.

Az alapjövedelem ötletével előrukkolók szerint, ha egy szociális támogatásban részesülő személy munkát kap, elveszti a korábbi támogatást, így sokan inkább a biztos segélyt választják és munkanélküliek maradnak. Ha viszont mindenki egyformán, feltétel nélkül kapna alapjövedelmet, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs munkája, a munkanélküliek nem aggódnának a szociális támogatás elvesztése miatt, és állás után néznének.

Nos, a kísérlet véget ért, és nem igazolta a fenti elgondolást. A résztvevők munkába állási hajlandóságát se nem növelte, se nem csökkentette az alapjövedelem a juttatásban nem részesülő munkanélküliekhez képest. Aki erre megvonja a vállát, hogy „ennyit az egyetemes alapjövedelemről”, gondolja át újra!A világ sok országában az a magát régóta tartó vélekedés, hogy ha a kormányok pénzt adnak az embereknek, akkor azok nem akarnak majd dolgozni.

A finn kormány megpróbálta, de az eredmény nem az lett, hogy a támogatottak ellustultak, és még kevésbé akartak munkát találni. A feltétel nélküli alapjövedelem nem befolyásolta a munkakedvet. Azaz nagyon úgy néz ki, hogy az „ingyen pénz” nem bátorít a munkanélküliségre.

Lehet, hogy a legtöbben nem azért munkanélküliek, mert lusták, motiválatlanok vagy mert élősködnek a szociális rendszeren. Számos oka lehet az állástalanságnak: elég csak az automatizálásra gondolni, ami 800 millió munkahely megszűnéséhez vezethet világszerte 2030-ra. Ahogy a robotok egyre több feladatot vesznek át, úgy nő a termelékenység, és úgy fogynak a munkahelyek is, mindegy, milyen képzettséggel állunk sorba. De ez nem feltétlenül rossz, minden a hozzáállásunkon múlik.

Az államoknak egy olyan világban kell majd átcsoportosítania a foglalkoztatási kiadásait, ahol nincs szükség annyi emberi munkára és az érte járó fizetésre. És itt jön be az alapjövedelem. A tanulmány szerint az alapjövedelemben részesülők boldogabbak, egészségesebbek és kevésbé stresszesek... És nem úgy néz ki, hogy nem szeretnének hasznos tagjai lenni a társadalomnak - ez korábbi cikkünk alapján, amiben az előzetes eredményekről írtunk, is így tűnik.

Az emberek egész napos dolgoztatása nem a közjót szolgálja – pár száz éve tart csak ez a robotolás, és könnyen lehet, hogy hamarosan vége lesz. Az automatizálás terjedésével valószínűleg mindannyiunknak egy kicsit kevesebbet kell dolgoznia majd, és több mindenen kell osztozni. Ami nem igazán tűnik katasztrófának.

Fordítás és összefoglaló: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2019. áprilisi (112.) számában.

Korábbi cikkünk a témában: Mi történik, ha alapjövedelmet kap egy munkanélküli?

Forrás: https://www.treehugger.com